Vida Tamás
Miért vagyunk itt?
A Python egy szabadon telepíthető, több platformos, több paradigmájú, általános célú, nagyon magas szintű, objektumorientált, erősen és dinamikusan típusos, kiterjedt standard könyvtárral rendelkező, gazdagon dokumentált, értelmezős programnyelv.
Filozófiája és fejlesztőinek víziója szerint a programkód tisztasága és olvashatósága fontosabb a futási sebességnél. A virtuóz megoldásokat, a zsonglőrködést – szemben mondjuk a Perllel – nem támogatja. Készítői formai útmutatót is mellékeltek az egységes kódírás támogatására és a Python zenjéről beszélnek.
Adatszerkezetei kényelmesek és rugalmasak. Egyszerű programokat egyszerűen írhatunk benne, a kezdők számára érthetetlen varázsigék és segédkönyvtárak nélkül. (Első működő programunk akár egy print ("Helló, világ!")
sorral is megvalósítható.) Támogatja a többszálas programozást. Objektumorientáltsága a kezdők számára nincs a látható rétegben, bár teljesen áthatja a nyelvet. Alkalmas a strukturált programozásra, így megfelel az érettségi követelményeknek és az oktatási paradigmáknak.
A Python a Pascaltól (begin ... end
) és a C-től ({...}
) eltérően nem páros jelekkel, hanem behúzásokkal jelöli a blokkokat, így a bekezdéses kódírást egyenesen kikényszeríti (megspórolva némi redundáns rábeszélést a tanárnak). A rosszul tagolt programszöveg eredménye hibaüzenet lesz, a program el sem indul.
Értelmezős programnyelv lévén fordítás nélkül futtathatjuk programjainkat, mint a régi szép BASIC-es időkben, így a diákok gyorsan láthatják próbálkozásaik eredményét. A dinamikus típusok használatával ez nagyon kényelmes kísérletezési lehetőséget biztosít kezdő és haladó szinten is; akár kisebb programrészleteket is beírhatunk a shellbe, hogy teszteljük a viselkedésüket. A Python alkalmas professzionális munkára, nagy programok írására is (ki ne ismerné a szakmai levelezőlistáinkat működtető mailmant?), együttműködik a C-vel és a C++-szal, ezért a tanulók könnyen továbbléphetnek benne az érettségi után, és a megismert nyelvet a későbbiekben is tudják használni. A nyelv magjához nem tartozó modulok importálására a tanulás kezdeti szakaszában nincs szükség. A nyelvvel együtt települő kiterjedt (igaz, angol nyelvű) súgó internetkapcsolat nélkül, vizsgahelyzetben is használható kézikönyvként.
A fiatal kezdőket teknőcgrafikával is bevezethetjük a programozásba, a kütyümániás, önképzésre hajlamos haladókat pedig a mobiltelefonos alkalmazások fejlesztése motiválhatja.
Mindezen tulajdonságai e sorok írója szerint alkalmassá tennék a közoktatásban való elterjedésre, aminek fő feltétele az érettségi szoftverlistára való felkerülés. A Python az iskolában wiki célja tehát a szoftverlistára kerülés támogatása és az informatikatanárok segítése. A nyelvet nem programozáselméleti, hanem oktatási szemszögből közelítjük meg; megcélzott szerkesztő- és olvasóközönségünk az informatikát tanító kollégák és a tanárszakos hallgatók. Úgy tűnik, a magyar közoktatásban a BASIC-korszak letűnte után most leáldozóban van a mára szintén paradigmává nemesült Pascal kora is; a keletkező űr betöltésére talán a Python lehet az egyik esélyes nyelv. Lehet, hogy valaki éppen azért fogja választani, mert ebben a wikiben magyar nyelven megkapja a kezdeti útmutatást. S bár nem ez a választás fő szempontja, de nem lebecsülendő az sem, ha olyan nyelven tudunk hatékonyan tanítani, amire a programozói szakma sem tekint lekezelően.
Hogyan segíthetsz, hogyan tudsz olvasni?
Wikinket a MediaWiki szoftver működteti, szerkesztése az eltérő megjelenés (skin) ellenére a Wikipédiában megszokott módon történik. (Az adminisztrátor itt található.) Jó szórakozást!
A lap tetejéről bármikor egy kattintással elérheted a tartalomjegyzéket. Kérlek, segíts benépesíteni! Regisztráció után a beállításaidnál magyarra állíthatod a wiki felületét, és a bejelentkezés a reklámokat is eltünteti. Hamarosan lesz közösségi oldal is. A tisztázatlan kérdésekben a magyar Wikipédia szabályait és szokásait célszerű követni.
Néhány cikk vagy szakasz felett egy feltűnő sablon jelzi, hogy az ott tárgyaltak meghaladják az érettségi szintet. Azoknál a szócikkeknél, amelyek anyaga ugyan nem feltétlenül kell az érettségihez, de alternatív eszközként használható, illetve már kezdő szinten is jól érthetőek és kár lenne nem elolvasni őket, a figyelmeztetést mellőztem.
Olvasás közben az angol és a magyar Wikipédiából linkelt cikkek belső hivatkozásként, azaz a külső linkekre jellemző nyílikon nélkül jelennek meg, de a külső hivatkozások halványabb kék színével. Vagy így, vagy az egér odatolásával lehet megkülönböztetni őket a saját cikkeinktől.
Kiemelt cél minél több érettségi feladat és programozási tétel kidolgozása. Kérlek, minden mintaprogramot a hármas verzióban tesztelj és közölj; ha valamiért mégis 2.x verziójú kódot írnál, azt feltűnően jelöld.